Újra betűk

Kicsit régen írtam... köszi mindenkinek bíztatást!

Sok mindent csináltam az elmúlt 3-4 hétben. Jártam a tokiói magyarok klubjában. Érdekes történeteket hallottam. Többen 15 éve itt vannak. Van aki a nők miatt maradt itt, van aki tanul, de magyarországi barátnője van. Többségük mérnök. Sokan beszélnek japánul, de többen évek óta elboldogulnak nélküle is. Állítólag egy év alatt meg lehet tanulni egy értelmes szinten japánul. Most második kísérletként megint elkezdtem. Nagy az elhatározás! Vettem egy füzetet is, amibe tudok írni és rajzolni. Hmmm, lehet az első kísérlet azon bukott el, hogy nem tudtam rendszerezni a cégtől lenyúlt félig használt nyomtatópapírok hátlapjára írt jegyzeteimet. Valuable experience.

Karácsony. Itt ez romantikus ünnep. Párocskák kézen fogva sétálgatnak csilli-villin kivilágított felhőkarcolók és hatalmas karácsonyfák között. A szilveszter és az újév viszont a családé. Megeszik a hosszú tésztát, hogy sokáig éljenek. Ér annyit, mint egy sültmalac.

Ozan megy haza, így pár napja elköltöztem egy guesthouse-ba. Ez nem más, mint egy nagy ház sok szobával és sok külföldivel. Az első két ember, akivel találkoztam, német volt (miért!?!?). Korábban azt hittem, hogy három nyelvet keverni vicces dolog, de amikor egy ilyen mondatba még belekerül pár japán szó is... na arra már szerintem lehet találni fizetőközönséget. Az első német lány azt hitte, német vagyok az angol kiejtésem alapján. Még jó, hogy Ozan mellett megedződött a türelmem, így egy mosolyt megeresztve továbblendültünk a témán. Bár, ha így folytatom, meg is pályázhatnám Kalifornia kormányzói székét. Mondjuk ő pont osztrák. De hát nem ő az egyetlen osztrák, akit németnek néztek, és sokra vitte. A legérdekesebb ember a házban a legfrissebb cimborám: Jasszer. Szaúd-Arábiai. Nagyon kedves és nyitott. Bár a Mohammed-karikatúrákat még nem veséztük ki. Lehet ezzel várok is még.

Mindezek mellett sok étteremben is jártam leginkább Andrissal, Zolival. Nekem nagyon tetszenek mind az ételek mind a kiszolgálás. Kicsit drága, bár, ha én is havi 600.000Ft-ot keresnék, mint az itteniek, akkor nem biztos, hogy sokat számolgatnék. Januárban lesz egy hét szünet, amit ki is használunk, hogy elmenjünk Oszakába és Kiotóba. Újabban az is felmerült, hogy Koreába átrepülünk. Mostanság az az érzésem, hogy azért bőven lehet itt mit csinálni, és nem is nehéz itt éldegélni. Persze az ujjal mutatogatva ételrendelés még mindig megy.