Van egy jó hírem es rossz hírem - avagy tessséék!?!

Akár a hírek bejelentésével is ébreszthetett volna ma Mosolyföld dicső pénzügyminisztere. Az öröm abban merült ki, hogy a cég készpénzben fizetett nekünk. Juhéj! Nem kell az éjszakáimat többé Sebeők János Activity-s felvételeinek keresésével töltenem! Már csak az ő kifinomult kommunikációs módszeri adhatattak volna némi reményt a csekkfüzetes bankos pénzfelvétellel szemben.

A meglepetés akkor ért, amikor a jókedvtől kicsattanó főnöktől átvett borítékon az elvárt összegnek egy töredéke volt feltűntetve. Borzasztó érzés, szinte úgy sokkolt, mint első napon a cukor nélküli kávé! Már azon gondolkodtam, hogy megfenyegetem őket, hogy össze-vissza mászkálok a sáros cipőmmel a lakásukban, ha nem hozzák rendbe azonnal. De türelem, türelem! Némi fejtörés után sikerült kihámozni a japán írásból, hogy valóban ennyit kerestem október 19. és 31. között. Azt tudom, hogy más időzóna, meg az évszámot is a császárhoz mérik az itteniek, de akkor is 10-e van! Nem szép dolog. Bravó a németeknek ebből a szempontból, akik egyrészt reálisabban fizettek, másrészt azt mindig az adott hó 28-e környékén.

De elsősorban nem a megsértett becsültem miatt akartam volna őket párbajra hívni. Az a foglalkoztatott, hogy vajon mit jelent az, ha a borítékban kb. 4300 Ft-tal van több, mint amennyit holnap befizetek lakásra. Lássuk csak, 4300 Ft, 1 hónap Tokióban, hümm, 4300 Ft, 1 hónap... nincs valakinek egy számológépe? Némi tűzoltásra marad még valami pénzem abból, amit hoztam, de be kéne szereznem egy Magyar-Japán átutalás for Dummies könyvet sürgősen.

Szerencsére Ozannal nem vagyunk túl elveszett gyerekek, meg is találtuk a boldogságunknak a nyitját. Dühünkben most végre ki is használtuk Japán Vasúttársaság jegyrendszerében tántogó óriási hiányosságot. És sikerült is átvágni őket! 36 Forinttal. EZT NEKED JAPÁN!!!! MUHAHAHAHA!! Oh, az édes bosszú!

Ui: Ha valakinek megesett a szíve rajtam, kérem támogasson használt bugyikkal, amelyeket eladva gyűjthetnék némi hínárlevesre valóra!